Feleslegessé válnak az emberek, akiket kettesben szemléltünk, az ősz, amely elválasztott minket, a nyár, amely megörvendeztetett, a tél, amely megsemmisített, feleslegessé válik az ország – idegenként lépsz be, hiszen két személyre szabott, most pedig… most pedig nemcsak a gyűlöletes időt, hanem a távolságot is felfogod: itt ül egy ember, vele halhatatlan voltál, olyan közel van, hogy könnyen elérheted a kezeddel, és úgy tűnik, hogy ha megfeledkezel magadról, betakarod a kezeddel az övét, és mint régen, mindketten elhallgattok, és közös vér folyik bennetek – de a kéz nem képes leküzdeni a semmi sávjait, mindennap látni fogod, mégsem látod meg soha többé, más a hangod, mások a szavaid, eltelik még egy kis idő, és a szemed is megváltozik, és megint, de most már örökre, nem veszed észre a tavaszt azon a napon, amikor már nem marad több nő, akinek fontos, hogy emlékezzen arra a napra, amikor először megcsókoltad őt, akinek fontos és érdekes ismételgetnie a nevedet, nézegetni gyerekkori fényképeidet, és reggel megkérdeznie: mit álmodtál? –, akit semmi nem vigasztal meg, ha te komor vagy. És ez még egy halál – és visszafordíthatatlan. És nem hiszem, hogy másként is lehet, számomra most az a fontos, hogy soha senkinek se sikerüljön másképpen.

Helikon Kiadó
Regény
984 oldal
Kötés: keménytáblás, védőborítóval
ISBN: 9789632277684
Szerző: Alekszandr Tyerehov
Kiadás éve: 2016

Cikkszám: BK24-155138 Kategória:

Based on 0 reviews

0.0 overall
0
0
0
0
0

Be the first to review “Kőhíd”

There are no reviews yet.

SHOPPING CART

close